A kalocsai Dózsa blogja

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk!

2016. december 22. - dozsakalocsa

Volt dózsások - Márkus-Mike Szilvia

E heti ex-dózsásunk a blogon sem hazudtolja meg magát. Összefüggően és őszintén beszél... Illetve ír. Igen, Szilva is nálunk végzett :-)

Márkus-Mike Szilvia vagyok, a kalocsai KORONAfm100 hallgatóinak pedig csak egyszerűen Szilva. :-) 2009 óta dolgozom itt, mint műsorvezető, 2013 óta pedig a helyi sporthírek rovatát is szerkesztem. IMÁDOM!

2006-ban, közgazdasági szakon végeztem a Dózsában. Osztályfőnököm Mayerné Szabadi Andrea volt, aztán összevonták a C és D (ide jártam én) osztályt, így Szigeti Andrea és a későbbiekben Bogárné tanárnő is, mint osztályfőnök segítette az osztályunkat. Talán mi voltunk az egyetlen osztály az iskolában, amelynek 3 osztályfőnöke volt.

Érettségi után szerettem volna a Kaposvári Egyetem Kommunikáció és médiatudomány szakán továbbtanulni, de nem vettek fel. Akkor ezt nagyon sajnáltam, pláne azért mert osztálytársaim, akikkel a szokásos „kis pénteken” vártuk a felvételi eredmények sms-eit és mind felvételt nyertek abba az intézménybe, ahová a szívük húzott. Ma azonban köszönöm a sorsnak, hogy így alakult az életem. Mindig is tudtam, hogy a médiában szeretnék dolgozni. Első számú célpontom a tévé volt. Ezt Dózsás koromban volt szerencsém kipróbálni. Az iskolai DÖK segítő pedagógusa akkor Molnárné Romsics Klára volt (puszi innen a tanárnőnek). Egy DÖK gyűlésre elhívta a KalocsaTV munkatársát, Judák Annát, aki a „Fiatalok félórája” című műsorhoz keresett fiatal riportert. Jelentkeztem, készítettem riportot a divatról, a tetoválásokról, a táncról, ami akkor érdekelt. Visszatérve a sikertelen felvételihez, Kaposvár helyett, Budapesten, az Atalanta Szakközépiskola Intézményi kommunikátor szakán szereztem OKJ-s bizonyítványt. Célom ekkor még mindig a tévé volt, de már az országos tévére hajtottam, a fővárosban akartam maradni. Az iskolai gyakorlatomat a TV2, Aktív című műsorának szerkesztőségében töltöttem, ahol a csipri-csupri feladatoktól az önálló anyag készítéséig mindent kipróbáltam. Aztán egy operatőr tette be nálam a kulcsot, ezt mondta nekem: „Sok vidéki lányt láttam már itt kiégni…”. Ez a mondat „belém égett”. Úgy döntöttem, én maradok inkább vidéki lány, nem szeretném elveszíteni az egyéniségem és az eszem ebben a mókuskerékben. Ha a tévé már nem is, a média más ágazatai még mindig vonzottak. Az OKJ-s képzésen szerzett plusz pontjaimmal felvételt nyertem a gödöllői Szent István Egyetem Kommunikáció és médiatudomány szakára. Itt pedig óriási előny volt, hogy közgázos voltam a Dózsában… Én korrepetáltam csoporttársamat közgazdaságtanból, statisztikából. Néhány másnak megírt közgáz házidoga után pedig minden héten volt plusz pénzem egy-egy bulira… :-) Egyetemista voltam, amikor a KORONAfm100 meghirdette a műsorvezető tehetségkutatóját. Édesapám javasolta, hogy jelentkezzek, ne csak ők hallgassák, hogy állandóan jár a szám…nos azóta mások is hallgatják. :-)

Dózsás éveimre legalább ilyen szívesen emlékszem vissza. Nagy létszámú osztály voltunk, tele igazi egyéniségekkel, akiknek már konkrét elképzelései vannak a világ működéséről :-). Igazi lázadók voltuk, így már 9-ben „elintéztük” magunknak, hogy négy éven át tartó büntetésként, egy osztálykirándulásra se mehessünk. Aztán Szabadi tanárnő szíve meglágyult… színházlátogatásra mentünk. Oda voltam meg vissza, amikor kiderült, hogy a Vígszínház, Sylvia című előadására mentünk. Vagánykodtam, hogy a darab majd rólam szól. Annyi eszem már nem volt, hogy megnézzem a darab tartalmát… Az előadáson persze kiderült, hogy Sylvia egy kutya… végigkuncogtuk az egész darabot, ma már azt sem tudom miről szólt. És persze a buszon hazafelé mindenki engem cukkolt. De ez csak egy emlék, rengeteg van még.

Nem csak az osztályomat, a tanáraimat is csíptem. Vargacz Ivett és Lakatosné Nyíri Anett történelemóráit nagyon szerettem, Szombati tanárnő rajzóráit úgy szintén, a gépírást, Matosné Jozefa tanárnővel és a testnevelés órákat Guttengéber tanárnővel.

Osztálytalálkozónk kettő is volt, az első nagyon jól sikerült, bemehettünk az iskolába, beültünk a padba aztán irány vacsorázni. A 10 éves osztálytalálkozóm az idén volt, ahol sajnos nagyon-nagyon kevesen voltunk. Régi osztályom nagy része külföldön dolgozik, rendesen szétszóródtunk…

Büszke vagyok minden olyan eredményemre, amelyet önerőből értem el. A munkámra, arra, hogy van egy (sőt, hála az égnek több) hely, ahol számítanak rám. Ez az egyik lételemem…hogy tudom, számítanak rám és ha nem lennék ott, hiányoznék!

 

Volt dózsások - Mácsainé Iván Éva

Következő ex-dózsásunk jól ismert a kalocsai kulturális életben, hiszen fontos intézmények tartoznak hozzá. A részleteket Mácsainé Iván Éva mondja el nekünk.

A nevem Mácsainé Iván Éva. A Nicolas Schöffer Gyűjtemény és a Városi Galéria vezetőjeként dolgozom.

1997-ben érettségiztem a Dózsában közgazdasági szakon.

Érettségi után, szülői hatásra gazdálkodási szakon megkezdtem tanulmányaimat a Dunaújvárosi Főiskolán. Hamar kiderült számomra, hogy nem ez az, amit tanulni szeretnék, ezért az első félév után abbahagytam a főiskolát. Néhány év szünet következett, majd végre elkezdhettem azt tanulni, ami mindig is érdekelt. Egerben felvettek az Eszterházy Károly Főiskola bölcsészkarára. A történelem alapszak után, elvégeztem a diszciplináris történelem MA szakot is, történész végzettséget szereztem. Idén ősszel újra visszaülök az iskolapadba, mivel munkám ellátásához művészettörténész végzettségre van szükségem. Távlati terveim között azonban még mindig a történészi pályán való továbblépés szerepel, így a doktori iskola elvégzése, a Phd. fokozat megszerezése is jövőbeni céljaim egyike. Hiszek az élethosszig tartó tanulás létjogosultságában, sőt szükségességében. Úgy gondolom, tanulni sosem késő és bárki, bármit mond, soha nem szabad feladni az álmainkat!

Sokat gondolkodtam azon a kérdésen, hogy melyik a kedvenc dózsás emlékem. De bármennyire is próbálom, nem tudok egyet kiemelni. Hisz számtalan kedves emlék fűződik a régi iskolámhoz. Meghatározó évek voltak azok számunkra és nagyon jó volt „dózsásnak” lenni.

Bármily hihetetlen, humán beállítottságom ellenére egyik kedvenc tantárgyam a matematika volt és kedvenc tanárom Pluhár Mihályné.

Az elmúlt 18 év alatt sajnos csak egy alkalommal volt osztálytalálkozónk, de én azon sem tudtam részt venni, mivel éppen akkor született a kislányom 2007-ben.

Sok mindenre büszke vagyok, amit sikerült elérnem az életemben, de a legeslegbüszkébb egyértelműen a családomra. Igen! Arra, hogy feleség, és édesanya lehetek. Három gyönyörű és okos gyermek édesanyja, akikre mindenekfelett büszke vagyok. Nélkülük és a férjem nélkül minden küzdelem és siker értelmetlen lenne.

Volt dózsások - Molnár Tímea

Továbbra is várjuk volt dózsások jelentkezését a blogunkba. Elérhetőségeink megtalálhatóak a www.dozsakalocsa.hu oldalon.

Egy újabb jó példa arra, hogy a Dózsa kiváló ugródeszka lehet egy sikeres karrier építéséhez :-)

Ki vagy, mivel foglalkozol?

Molnár Tímea vagyok, eddigi munkáim során a kereskedelem, pénzügy, marketing területeken dolgoztam. Legutóbb a Piroska szörp kereskedelmi és marketin vezetőjeként valósíthattam meg önmagam. Jelenleg saját vállalkozásomat építem. (Motív Team Kft.)

CégMentor – a kisvállalkozók tanácsadójaként olyan kisvállalkozóknak nyújtok segítséget, akiknek az eredmény számít, akik most megtorpantak, de fejlődni szeretnének. Emellett olyan kezdő vállalkozásoknak is adok tanácsot, akik még csak most gondolkodnak egy vállalkozásindításon.

Mindezek mellett magánemberként a küldetésem az, hogy segítsem a nőket abban, hogy pozitív életszemléletet sajátítsanak el, növeljék az önbizalmukat és ezáltal sikeresen éljék meg női szerepeiket.

Mikor, milyen szakon végeztél a Dózsában?

Áruforgalmazó szakon 1995-ben végeztem a Dózsában.

Továbbtanultál-e? Ha igen, hol?

Középiskola után a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetemet végeztem el (1995-2000). Majd ösztöndíjas diákként részt vettem egy egyéves farmgyakorlaton az USA-ban (2000-2001). Munka mellett pedig újabb diplomát szereztem a Szolnoki Pénzügy és Számviteli Főiskola kontrolling szakán (2008-2012).

Legszebb, legjobb dózsás emléked? (Biztos van ilyen!)

Nekem a legkedvesebb emlékeim a kollégiumhoz köthetőek. Ott zajlott csak igazán az élet :-)

Egykori kedvenc tanárod?

Igazi egyéniségek voltak a tanáraink. Ha csak egyet lehet kiemelni, akkor Barabás Klára tanárnőre szavazok.

Volt-e azóta osztálytalálkozód?

Igen, volt több alkalommal is. Legutóbb tavaly találkoztunk.

Mi a legnagyobb siker az életedben, amire büszke vagy?

Mindenre büszke vagyok. Büszke vagyok a tanulmányaimra, a munkáimra és a kisfiamra is. Sikereink tőlünk függnek. Ha tanulsz, fejlődsz, célokat tűzöl ki és teszel is értük, akkor sikeres leszel.

Volt dózsások - Kovács Erika

Mai blogbejegyzésünkben egy volt áruforgalmazó pályája kerül elénk. Kitartó munka és szép emlékek a posztban.

Ki vagy, mivel foglalkozol?

Kovács Erika vagyok és az OTP Bank kiskunhalasi fiókjában osztályvezetőként dolgozom.

Mikor, milyen szakon végeztél a Dózsában?

1995-ben végeztem a Dózsában Áruforgalmi szakon.

Továbbtanultál-e? Ha igen, hol?

Középiskola után a Gyöngyösi Károly Róbert főiskolán tanultam tovább Gazdasági mérnök szakon, pénzügyi szakágon. Amikor ide bekerültem akkor láttam csak igazán, mit jelentett Dózsásnak lenni. Az erős alapok, amiket a középiskolában kaptam nagyban segítettek tanulmányaimban.

Legszebb, legjobb dózsás emléked?

Nagyon jó osztályközösségünk volt, az órák és főleg a szünetek jó hangulatban teltek. Mindig volt valami poén, amin dőltünk a nevetéstől. Osztályfőnökünk szuper kirándulásokat szervezett nekünk, egyik vicces élményem is ehhez kötődik, amikor is egy kastélyt látogattunk. Az egész napi sétában nagyon elfáradtunk a barátnőmmel, Nórival és leültünk pihenni kicsit. Néhány perccel ezután, a tárlatvezető váltva az épp bemutatott emléktárgyak közt karjával felénk mutatott és mondta, hogy ott látható a kastély egyik legértékesebb darabja egy reneszánsz láda. Mi abban a pillanatban felpattantunk az addigi ülőalkalmatosságunkról, Baranyai Pál osztályfőnökünk megrovó tekintete mellett. Természetesen ez a sztori is mindig előkerül az osztálytalálkozók alkalmával.

Egykori kedvenc tanárod?

Miskolczy Jenőné, aki még inkább megszerettette velem az irodalmat. A szabadidőm egy részét a mai napig szívesen töltöm versolvasással. Baranyai Pál osztályfőnökömet nem azért kedveltem meg, mert hatására megszerettem volna a testnevelést :-) , hanem mert már akkor felnőttként kezelt minket.

Volt-e azóta osztálytalálkozód?

Többször is találkoztunk a régi osztálytársakkal, és mindig nagyon jó hangulatban teltek ezek az összejövetelek. 1-2 alkalommal az egykori osztálytermünket is sikerült meglátogatni, ami boldog emlékeket idézett fel bennünk.

Mi a legnagyobb siker az életedben, amire büszke vagy?

A legbüszkébb a gyönyörű 2,5 éves kislányom mellett arra vagyok, hogy a főiskola elvégzését követően az OTP Bank alkalmazásába léptem, ennek már 17 éve és még mindig ott dolgozom. Ez alatt az idő alatt végigjárva a „szamárlétrát” kiskunhalasi ügyintézőből először értékesítési szakértő, majd hajósi fiókvezető és jelenleg a kiskunhalasi fiók osztályvezetője lettem.

<!-- [if gte mso 9]>

Volt dózsások - Szalay Andrea Norka

Ismét egy kalocsai, aki meghódította a világot! Sajnos már nem városunkban él, de még mindig ezer szállal kötődik a szülőföldhöz.

A Dózsában kezdte mezőgazdászként, azonban teljesen máshova sodorta az élet. Jöjjenek a részletek Szalay Andi Norkától:

1998-ban végeztem a Dózsában.

Ki vagy, mivel foglalkozol? - Kozmetikai iparágban, egy körömkozmetikai cégnek vagyok a termékfejlesztője, nemzetközi oktatója.


Mikor, milyen szakon végeztél a Dózsában? - Általános mezőgazdász.

Továbbtanultál-e? Ha igen, hol?

Eötvös József Főiskola - művelődésszervező, informatikus könyvtáros szakon, és a Kossut Zs.-ban Eü operátor szakon tanultam tovább.

Legszebb, legjobb dózsás emléked? (Biztos van ilyen!) - Inkább emlékezetesnek nevezném, a farmi "élményeket".

Egykori kedvenc tanárod?

Aki a géptant tanította aranyos, idős bácsi volt.

Volt-e azóta osztálytalálkozód? - Egyszer.

Mi a legnagyobb siker az életedben, amire büszke vagy?

Hogy szorgalmas lettem, és ez is segített abban, hogy olyan munkám legyen, amivel bejárhattam a világot :-),a családomra és a férjemre, akit akkor ismertem meg, amikor még oda jártam. :-)

Mesélsz bővebben a munkádról?

A munkámról írva, 6 évvel ezelőtt keresett meg egy körömkozmetikai termékekkel foglalkozó cég, hogy képviseljem a munkáimmal őket és népszerűsítsem az anyagaikat, valamint segítsem a termékfejlesztést. Miniatűr festéssel foglalkozom és műkörmösöket tanítok világszerte díszítési, festési technikákra, több mint ezer szakember vett részt az oktatásaimon. Ha valakinek megtetszenek a díszítéseim, megkeres és elhív, hogy tanítsam meg a festési technikát. Így jutottunk ki Európa számos országába volt ahova többször is, Hollandiába, Belgiumba, Franciaországba, Olaszországba, Németországba, Ausztriába, Szlovákiába, Szerbiába, Horvátországba, Oroszországba, Csehországba, Lengyelországba, Angliába, Romániába, Spanyolországba. A cégen keresztül számos kiállításon veszek részt, voltunk Szlovéniában, Moldovában, a legérdekesebb és legnagyobb utazásunk Las Vegasban volt.

Köszönjük és további sok sikert kívánunk Andinak, akitől rengeteg tippet kaphatnak a körömfestészet iránt érdeklődők a http://www.moyrashop.hu/norka/ oldalon.

Volt dózsások - Domokos Attila

Egy újabb poszt, ezúttal az Egyesült Államokból, egészen pontosan Chicagoból :-)

Ki vagy, mivel foglalkozol?

 Domokos Attila vagyok és vezető programozóként dolgozom az Egyesült Államokban, Chicagoban, egy biztonsági adatokat elemző cégnél.

Mikor, milyen szakon végeztél a Dózsában?

1993-ban, az Állattenyésztő- és Állategészségügyi szakirányon érettségiztem.

Továbbtanultál-e? Ha igen, hol?

Igen, továbbtanultam. A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán végeztem 2000-ben.

Legszebb, legjobb dózsás emléked? (Biztos van ilyen!)

Nagyon sok szép és jó emlékem van a dózsás évekről. Talán a legszebb az, amikor ballagás előtti éjszaka pirkadatig énekeltünk a Szentháromság téren.

Egykori kedvenc tanárod?

Németh Sándor tanár úrtól és Pluhár Mihályné tanárnőtől tanultam, vagy kaptam a legtöbbet. Németh tanár úr a magyar nyelv szeretetére nevelt minket, Pluhár tanárnő pedig nagyon komoly matematikai alapokat tanított számomra, amit ma is használok.

Volt-e azóta osztálytalálkozód?

Úgy emlékszem egy volt, de azon sajnos nem volt alkalmam részt venni.

Mi a legnagyobb siker az életedben, amire büszke vagy?

Három dolog: a családom, a munkám, valamint az, hogy amit kitűztem magam elé célként, kemény munkával elértem.

Volt dózsások - Glaszta Andrea

Eltelt egy újabb hét és egy újabb - egykori - dózsással jelentkezünk itt a blogon. Egy olyan személlyel, aki méltán lehet példakép a fiatalok számára. Bemutatkozik, Glaszta Andrea:

Ki vagy, mivel foglalkozol?

Glaszta Andrea vagyok és jelenleg a  egy mezőgazdasági Kft-nél vagyok könyvelő, bérszámfejtő.

Mikor, milyen szakon végeztél a Dózsában?

Áruforgalmazási szakon végeztem 1994-ben.

Továbbtanultál-e? Ha igen, hol?

Nem tanultam tovább, viszont több OKJ-s tanfolyamot is végeztem. Többek között mérlegképes könyvelőit és Bér-Tb szakelőadóit.

Legszebb, legjobb dózsás emléked? (Biztos van ilyen!)

Nagyon sok van, szinte az egész 4 év. Nem tudok kiemelni konkrét emléket.

Egykori kedvenc tanárod?

Pluhár Mihályné osztályfőnököm és Baranyai Pál tesitanárom.

Volt-e azóta osztálytalálkozód?

Igen volt, több is. A legutolsó 2014-ben.

Mi a legnagyobb siker az életedben, amire büszke vagy?

Bár nem függ össze a tanulmányaimmal, de jelenlegi legnagyobb sikerem a WBPF Szövetség versenyzőjeként 2016-ban Model Sport Physique kategóriában elért Európa Bajnoki ezüstérmem.

Volt dózsások - Hartman János

Aki figyelmesen olvasott a múlt héten, már lehet, hogy várta ezt a posztot. Továbbra is keressük azokat, akik a Dózsában vagy jogelőd intézményeiben végeztek és szívesen bemutatkoznának a blogon!

Hartman János

  • Ki vagy, mivel foglalkozol?

Hartman János, tősgyökeres kalocsai vagyok. Életem eddigi éveiben csak tanulmányok és munka miatt hagytam el, de csak időszakosan, rövid időre szeretett szülővárosom. Hogy mivel foglalkozom? Könnyűnek tűnő választ vár az ember, azt, hogy leírjam mi a munkám, mi a beosztásom. Ettől talán többről van szó, bár jelenlegi munkámat tekintve az MKB Bank Zrt. kalocsai fiókvezetője vagyok, mindemellett a Kalocsai Kézilabda Club elnöke, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Kézilabda Szövetség Gazdasági Bizottságának elnöke. Ezek beosztások, amik nem mutatják be soha azt igazán, hogy mivel is foglalkozik az ember.

  • Mikor, milyen szakon végeztél a Dózsában?

1998-ban végeztem közgazdasági szakon.

  • Továbbtanultál-e? Ha igen, hol?

Igen, továbbtanultam. Végzettségemet tekintve közgazdász vagyok, gazdálkodási szakon, pénzügyi szakterületen diplomáztam. Tanultam továbbá Baján az Eötvös József Főiskolán általános tanító szakon, angol műveltségi területen. Nagyon fontosnak tartom a tanulást, legyen szó intézményi kereteken belüli oktatásról, vagy csak egyszerűen autodidakta módon történő tanulásról. Fontos, hogy mindig akarjunk valami újat, mindig tudjunk a kor szellemével haladni, hiszen csak így tudunk a folyamatosan változó elvárásoknak megfelelni az élet bármely területén. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának vagyok hallgatója, jogi szakokleveles gazdasági szakember képzésben. Szándékaim szerint nem ez lesz az utolsó diplomám.

  • Legszebb, legjobb dózsás emléked? (Biztos van ilyen!)

Nagyon sok kellemes emlékem van a dózsás négy évről. Rengeteg pozitív impulzus ért, nagyon vidám négy év volt ez az életemben, kiváló osztálytársakkal, akik közül többel a mai napig is tartjuk a kapcsolatot, van, akivel a napi kapcsolatot. Ami talán a legjobban megfogott, az az volt, mikor lehetőségünk volt Dániába utazni az iskola által biztosított tanulmányi útra. Nekem ez volt az első külföldi utam, nagy hatással volt rám, illetve maga a dán kultúra, a dán emberek életfelfogása. Magával ragadott a skandináv életérzés. Lehetőségünk volt Legoland-be is menni, a Lego hazájában, tényleg felejthetetlen emlékek.

  • Egykori kedvenc tanárod?

Nagyon nehéz erre elfogultság nélkül, jól válaszolni. Nem tudok egy nevet kiemelni, de azt tudom, hogy kik voltak nagyon ösztönző hatással rám. Egykori tanáraimmal a mai napig megállunk néhány szót váltani az utcán vagy máshol, amikor találkozunk, mert az akkori közösség nem korlátozódott kizárólag tanár-diák kapcsolatra, hanem meg tudtunk beszélni tanárainkkal hétköznapi dolgokat is, ismerni akartuk a véleményüket, számított nekünk mit gondolnak bizonyos dolgokról. Nagy hatással volt rám Bogdánné Fekete Ágnes – a maga szigorával, mégis úgy érzem, hogy a kedvencei között voltam –, Pluhár Mihályné, Halászné Turi Magdolna – akik olyan magas szinten tanították meg a matematikát velünk, hogy abból kis rásegítéssel „megéltem” a felsőoktatásban – Baranyai Pál és Guttengéberné Jancsó Zsuzsanna – nekik köszönhetem a kézilabdával elválaszthatatlan viszonyomat – Halasy Gáborné osztályfőnökként mindig ösztökélt, hogy több van bennünk, ne a könnyebb utat válasszuk. Összességében rá kellett jönnünk, hogy tanáraink nagyon is tisztában voltak a bennünk rejlő képességekkel, kompetenciákkal, nem tudtunk nagyon mismásolni. Akkor talán túl szigorúnak éreztük őket, de minden egyes jó szándékú intelmük, nem ellenünk, hanem pontosan, hogy értünk szólt, a mi javunkat szolgálta.

  • Volt-e azóta osztálytalálkozód?

Igen volt osztálytalálkozónk, de sajnálatos módon csak egy. Az viszont nagyon jól sikerült.

  • Mi a legnagyobb siker az életedben, amire büszke vagy?

Nagyon jó kérdés. Nem is tudom. Kézilabdában volt szerencsém utánpótláskorban címeres mezt viselni, volt szerencsém bajnokcsapat tagjának lenni, volt szerencsém játékvezetőként nemzetközi meccset vezetni. „Bankárként” is volt szerencsém már többször is kitüntetéseket átvenni. A KKC elnökeként sikeres pályázatoknak köszönhetően volt szerencsénk sportcsarnokot felújítani, új csarnokot építeni, a Magyar Kupa küzdelmeiben a legjobb 8 csapat közé jutni Magyarországon. Volt szerencsém labdarúgásban is többször bajnokságot, illetve kupát nyerni kispályán. Ezek mind siker sztorik a számomra. Természetesen ezeket a sikereket nagyon sok nélkülözés és munka előz meg, ezekért tenni kell, nagyon sokat, hogy siker lehessen, pontosabban valami olyan új dolog, amit sikernek ítélünk meg. Ez nem megy megfelelő hátország nélkül, nem tudok elég hálás lenni a családomnak.

Hogy mire vagyok büszke? Egyértelmű a válaszom, a legbüszkébb a fiamra vagyok. Minden új dolog, amit meg tud valósítani hatalmas büszkeséggel tölt el.

 

Volt dózsások...

Egy sorozat indul itt a blogon. A sorozathoz folyamatosan keressük azokat, akik a Dózsában, vagy jogelőd intézményében végeztek és szívesen megválaszolnak néhány kérdést. Hogy miről van szó? Megosztom azt a levelet, melyet már megkapott néhány kiválasztott :-)

 

"Tisztelt Cím!

Iskolánk egykori tanulóját (Téged) szeretnélek megkérni, hogy az alábbi kérdőívet kitöltve és azt nekem visszajuttatva mesélj egy kicsit emlékeidről a jövő diákjainak.

Az általad leírt gondolatokat – a hozzájárulásoddal – szeretnénk megjelentetni a www.dozsakalocsa.blog.hu weboldalon.

Természetesen a forma és a kérdések nem kötöttek, így tudsz rajtuk szabadon változtatni.

És hogy miért pont Te?

Új igazgatóként a tablók között sétálva megláttalak és tudom, hogy mit értél el az életben, illetve tudom, hogy honnan, melyik intézményből indultál. Természetesen, ha van ötleted, hogy még kit lenne érdemes felkeresnem, kérlek tudasd velem.

Mi a célja ennek az egésznek? Megmutatni a helyben élőknek, hogy némi szorgalommal és munkával piacképes végzettséget lehet szerezni Kalocsán is, vagy tovább lehet tanulni és végül munkát szerezni, akár helyben. Megmutatni a mostani általános iskolásoknak, hogy lehet jövőképük a városban, illetve megmutatni az éppen nálunk tanulóknak, hogy miért érdemes keményen készülni akár az érettségire, akár a szakmai vizsgákra.

 

Kérdések:

  • Ki vagy, mivel foglalkozol?
  • Mikor, milyen szakon végeztél a Dózsában?
  • Továbbtanultál-e? Ha igen, hol?
  • Legszebb, legjobb dózsás emléked? (Biztos van ilyen!)
  • Egykori kedvenc tanárod?
  • Volt-e azóta osztálytalálkozód?
  • Mi a legnagyobb siker az életedben, amire büszke vagy?

 

Kérlek, mellékelj egy fotót magadról.

Köszönöm, hogy válaszoddal megtiszteled a jelen és a jövő dózsás diákjait!

Üdvözlettel:

Fekete Antal

    igazgató"

 

Eddig a levél... Folytatás a jövő héten.